2010. március 25., csütörtök

Volunteering

Szombat reggel 9 órakor a helyi Vörös Kereszt szervezésében összegyűlnek az önkéntesek a Terrassai Úszó Klub előtt. Azt az autóbuszt várják, aki felveszi a városban lakó úszni vágyó, tolókocsis vagy egyéb mozgásszervi betegségben szenvedő betegetek és az uszodába szállítja őket. Ennek a fantasztikus csapatnak úgy két hónapja én is lelkes tagja vagyok (szabadidőmben is önkénteskedem :) Abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy meghívást kaptam az önkénteseknek rendezett össznépi kajálásra, melyre április közepén kerül sor. A meghívót az egyik beteg írta és olvasta fel nekünk egy szombati napon az öltözőben és nagyon megható volt, ezért elkértem és most közkincsé teszem. Azt hiszem nem kell túl sokat hozzáfűzni ahhoz, hogy miért is jó önkéntesnek lenni! Az eredeti szöveg a hitelesség kedvéért alul :)

"Kedves barátaim!
Együtt egy családot alkotunk. Van, hogy egy család egyesek nehézségei miatt vagy mások nagylelkűsége és bátorsága miatt egyesül, de mindenekelőtt a jó szerencsének köszönhető, hogy útjaink keresztezték egymást.

Szeretnénk nyomatékosítani és meghálálni önkénteseinknek azt a csodálatos munkát, kedvességet és barátságot amit a hét legjobb napján, szombaton osztanak meg velünk és hétről hétre elérik, hogy mint a sivatagot átszelő vizet, úgy várjuk ezt a napot.
Voltatok, vagytok és lesztek, így lehetetlen mindannyiatokat név szerint említeni. Szóljanak ezért ezek a szavak az önkéntesek egészének, múltbelieknek, jelenlegieknek és jövőbelieknek, akik örökre a szívünk egy különleges csücskében kaptatok helyet.

Sokan közületek messze földekről, a körülmények sodrása által érkeztetek és az érdek nélküli segítségnyújtásnak ezt a formáját választottátok, mely kétség nélkül kitüntet benneteket, és emberségeteket, valamint lelki nagyságotokat bizonyítja.

Közülünk mindenki ismeri a különös szégyen érzését. Viszont általatok megismerhettünk egy új érzést is, a különös büszkeséget, az önkéntes lét büszkeségét.

Az összes ”Mojaos” és családtagjainak nevében:

KÖSZÖNET MINDENÉRT

CSODÁLATOSAK VAGYTOK!"


"Queridos y queridas amigos/amigas:

Todos juntos formamos una familia. Sí una familia unida por la adversidad de unos y la generosidad y valentia de otros, pero sobre todo por la buena suerte que ha llevado a cruzar nuestros caminos.

Queremos hacer hincapié y agradececer a nuestros queridos voluntarios/voluntarias su magnifica labor, carino y amistad que convierten el sábado en el mejor día de la semana y nos hacen desearlo como desea el agua el que cruza el desierto.

Habéis sido, sois y seréis muchos/as por lo que nos es imposible personalizar en cada uno/a de vosotros/as, sin correr el riesgo de olvidar o ser injusto con alguien. Vayan estas palabras para todo el conjunto de los voluntarios, pasados, presentes y futuros, que tendrán siempre un rinconcito especial en nuestro corazón.

Bastantes de vosotros venís de tierras lejanas, empujados por las circunstancias y habéis escogido esta opción de ayuda desinteresada y sincera que os honra y demuestra vuestra humanidad y grandeza de alma.

Todos conocemos esa sensación que es la llamada vergüenza ajena. Pero vosotros habéis logrado que ahora conozcamos una nueva sensación, el orgullo ajeno, el orgullo de ser voluntario.

De parte de todos los Mojaos y sus familiares

GRACIAS POR TODO

SOIS MAGNIFICOS/AS"

2010. március 22., hétfő

Jazz in Terrassa

Na akkor újra jelentkezem, ismét a 20 fokos Terrassából. Sajnos hetek óta nincs a lakásban internet, többek közt ezért maradtak el az elmúlt hetek beszámolói. A probléma talán a héten megoldódik, addig is egy villámbejegyzés a könyvtárból. De hol is tartottam?

A lent említett hóhelyzet miatt bezártak az iskolák, a tömegközlekedés gyakorlatilag lebénult, mindenkit megdöbbentett a kb 20 cm-es márciusi hó. A nagy ijedtség 2 napig tartott és végül is érthető volt a döbbenet, hiszen 50 éve nem volt ilyen tél és erre senki nem volt felkészülve. Persze mindennek egy hét múlva már nyoma sem volt, és megérkezett a tavasz!

Ha március, akkor JAZZ Festival Terrassa, idén már a 29-dik alkalommal: három teljes hét, mely összehozza a spanyol és nemzetközi jazz zenészek legnagyobbjait. A város utcáin gyakran látni művészeket, és ha a műfaj ismerője lennék minden bizonnyal számos híres zenészt ismerhettem volna fel az elmúlt napokban. Sajnos a koncertek többségéért borsos árat kérnek. Aki ezekre nem tud eljutni, annak maradnak a szintén színvonalas ingyenes előadások, melyeket szombaton és vasárnap a város két főterén rendeznek meg. Nagyon jó alkalom ez a jazz zene népszerűsítésére, habár itt eleve sokan szeretik. Ez részben annak köszönhető, hogy Terrassában működik Katalónia talán legrégebbi jazz kávézója, ahol minden este van valami kisebb-nagyobb koncert.

A fesztivál harmadik hétvégéjén az emberek pokrócokkal, szendvicsekkel és kellő mennyiségű sörrel családostul kivonulnak a helyi parkba, ahol délelőttől késő délutánig jazz zene szól és egymást váltják a jobbnál jobb jazz és blues zenekarok. Hozzám vasárnap reggel érkezett couchsurfingen Mike. Amerikai zenész fiú, igazi világjáró, aki jelenleg pár hetet Katalóniában, Budapesten és Bécsben töltött és hozott nekem egy csomó túrórudit otthonról :) Reggel Annával (aki szintén itt önkéntes) letettük a porkócot parkban, majd elmentünk érte a vonatállomásra, aztán együtt ki a parkba. Fantasztikus nap volt, mert egy helyen végre találkoztam azokkal, akiket nagyon kedvelek itt, táncoltunk a csöpörgő esőben és igényes zenét hallgattunk. Kár, hogy pontosan ilyen csak egyszer van egy évben :)

2010. március 8., hétfő

White Catalunya

Állítólag sok-sok éve nem volt itt ilyen: havazik egész Katalóniában, Terrassában és Barcelonában is! Az, hogy mindezt március 8-án teszi, különösen megdöbbentő! Két hete még 20 fok volt...